Hegedűs Béla

tudományos főmunkatárs, PhD

szakmai életrajz

• 1973. december 13-án születtem Nyíregyházán.
• 1988-tól 1993-ig a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium német kéttannyelvű tagozatának voltam tanulója.
• 1993-ban lettem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakos hallgatója. 1998. június 16-án sikeres szakzáróvizsgát tettem. Szakdolgozatom és szakzáróvizsgám érdemjegye jeles.
• 1998-tól 2001-ig az ELTE Irodalomtörténeti Intézetének Magyar és európai felvilágosodás alprogramján voltam doktorandusz.
• Diplomám megszerzése óta a MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztályának vagyok munkatársa (1998-tól 2001-ig fiatal kutatói ösztöndíjjal).
• 2003 szeptembere óta óraadó vagyok az ELTE Bölcsészeti Informatika Önálló Programján.

Első éves egyetemista korom óta foglalkozom a Magyarországon mindeddig méltánytalanul mellőzött 18. századi költő, nyelvfilozófus: Kalmár György munkásságával. Az európai tudományos közélet munkásságát már saját korában (Lambert, Mendelsohn stb.) de jelenleg is (Strasser, Eco stb.) igen színvonalasnak értékelte/értékeli. Már egyetemi éveim alatt, s azután is Kalmár-kutatásaimról több konferencián beszámolhattam, eredményeimet publikálhattam.

Szintén Kalmár György egy korai verstani írása alapján kezdtem foglalkozni a 18. századi magyar verselméleti gondolkodás történetével. Így lett szakdolgozatomat témája Szenci Molnár Albert zsoltárformáinak hatása a század végén kivirágzó strofikus énekköltészeti hagyományra.

Másodévesként a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék demonstrátora voltam. Kutatásaimat az egyetem folyamatosan Tudományos Ösztöndíjjal majd végzősként Köztársasági Ösztöndíjjal is támogatta.

• Már az Irodalomtudományi Intézet kutatójaként, 1999-ben kéthónapos bécsi ösztöndíjban részesültem.
• 2001-ben a Franckesche Stiftungen ösztöndíjával három hónapig Halléban kutattam, s ott a pietizmus kutató központban előadást tartottam Kalmár György és a hallei intézmények kapcsolatáról.
• 2002-ben, szintén három hónapig, a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek ösztöndíjasa voltam.
• 2001 és 2004 között az Irodalomtörténeti Közlemények technikai segédszerkesztője voltam.
• 2008-ban megalapítottam a reciti kiadót és recenziós portált, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok.

Külföldi kutatóútjaim során számos, eddig ismeretlen Kalmár Györggyel kapcsolatos forrást sikerült feltárnom, köztük eddig ismeretlen Kalmár-műveket is, ezek nagyrészéről tanulmányaimban beszámoltam. Emellett lehetőségem volt a nemzetközi nyelvelméleti és poétikai szakirodalom megismerésére is. Ez és a forrásfeltárások alapján elkészítettem Valóságos Kalmár György: Személy- és valóságreferenciák a források tükrében című disszertációmat, amelyet 2005 tavaszán védtem meg.

2001-ben kezdtem komolyabban foglalkozni a digitális kritikai szövegkiadások elméletével és gyakorlati kivitelezhetőségével. Intézeti közvetlen munkatársaimmal az évek során elkészítettünk egy a magyar vagy magyarországi vonatkozású szövegek átírására alkalmas szabályrendszert (dtd), amelyet alkalmunk volt szélesebb közönség előtt is ismertetni, sőt, 2003 szeptembere óta egyetemi oktatás keretében annak használatára diákokat is felkészíthettem.

publikációk

kiadványok

• Irodalomtörténetíras Magyarországon a XVIII. században: Válogatott bibliográfia, összeállította Bretz Annamária, Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, MTA ITI, Budapest.
  A legújabb és a korábbi verziók is elérhetők innen.
• Prodromus: Kalmár György (1726–?) világáról, Budapest, Argumentum, 2008 (Irodalomtörténeti Füzetek).

tanulmányok

• Kalmár György világnyelv-tervezetének fogalomanyaga, Irodalomismeret, 1995/1–2, 100–108.
• „Combinatorische Kunst”: Kalmár György világnyelv-tervezete, AbCD CD-ROM Magazin, 1996/2, Régi Modernek.
• Strófaképletek hagyománya a 18. század végén, Palimpszeszt 10, 1998.
• Kalmár György német nyelvű Traktátusa, Magyar Könyvszemle, 2000/1, 81–89.
• Révai Miklós verselmélete, Irodalomtörténeti Közlemények, 2000/5–6, 759–775.
• A szerző neve: Kalmár György = Miscellanea. Tanulmányok a régi magyar irodalomról, szerk. Szentpéteri Márton, JAK – Kijárat Kiadó, h.n., 2001, 11–34.
• Über die Pressburgische Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften = Deutsche Sprache und Kultur im Raum Pressburg, hrsg. v. Wynfrid Kriegleder, Andrea Seidler und Jozef Tancer, edition lumière, Bremen, 2002, 53–64.

recenziók

• Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Magyar Könyvszemle, 1999/1, 132–135.
• François René de Chateaubriand: Síron túli emlékiratok, Credo, 2000/1–2, 104–106.
• Mezei Márta: A kiadó „mandátuma”, Irodalomtörténeti Közlemények, 2000/5–6, 802–805.
• Jászberényi József: „A Sz:SOPHIA’ Templomában látom én felszentelve NAGYSÁDAT”. A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség, Irodalomtörténet, 2003/3, 492–496.
• Berecz Ágnes – Lángi József, Aranyidők a péceli Ráday-kastélyban, Credo, 2004/1–2, 173–177.

szerkesztés

• Bod Péter, a historia litteraria művelője: Tanulmányok, szerk. Tüskés Gábor, munkatársak Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Universitas Kiadó, Budapest, 2004.
• Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit: Der Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden, hrsg. v. Dieter Breuer, Gábor Tüskés, Mitarbeit: Rumen István Csörsz, Béla Hegedűs, Ben Scheffler, Sabine Durchholz, Peter Lang, Bern – Berlin – Bruxelles – Frankfurt am Main – New York – Oxford – Wien, 2005.
• Labor omnia vincit: Tanulmányok Tüskés Gábor 50. születésnapjára, szerk. Bretz Annamária, Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Balassi Kiadó, Budapest, 2005.
• Margonauták: Arások Margócsy István 60. születésnapjára, szerk. Ambrus Judit, Bárány Tibor, Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Vaderna Gábor, munkatárs Teslár Ákos, rec.iti, Budapest, 2009.
• Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Budapest, rec.iti, 2011, 435 o. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/magyar-arion

fordítás

• Tarnai Andor, Az összehasonlító irodalomtörténet-írás és a tudománytörténet Közép-Európában a XVI–XVIII. században = Uő., Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről, Universitas Kiadó, Budapest, 2004, 142–144.

PhD

• Valóſágos Kalmár György: Személy- és valóságreferenciák a források tükrében, PhD-értekezés, 2004.
  714 kB, pdf-formátum
• Doktori értekezés tézisei, 2004.
  122 kB, pdf-formátum

Hegedüs Béla publikációi az MTMT-ben

elérhetőség