mikes

Tüskés Gábor
osztályvezető

English homepage

szakmai életrajz

Születési idő:1955. szeptember 13.
Hely:Pécs
Állampolgárság:magyar
Családi állapot:nős; felesége Dr. Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtára tudományos főtanácsosa
Gyermek:Dr. Tüskés Anna, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archívumának szerződéses munkatársa
Lakás:1105 Budapest, Téglavető köz 6. Tel: 260 8821
Hivatal:MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11-13.

II. Tanulmányok, tudományos előmenetel

2004habilitáció (ELTE): az irodalomtudomány habilitált doktora
1997az irodalomtudomány doktora / MTA doktora (DSc)
1987a történelem(néprajz)tudomány kandidátusa (CSc)
1975–1980az ELTE német nyelv és irodalom, történelem és néprajz szakos hallgatója
1970–1974középiskolai tanulmányok a pécsi Nagy Lajos és Leöwey Klára Gimnáziumban

III. Szakmai életút

2006-tólegyetemi tanár (Eszterházy Károly Főiskola, Világirodalom Tanszék)
2005egyetemi magántanár (ELTE)
2004–2006kinevezett egyetemi docens (Eszterházy Károly Főiskola)
1991-tőlaz MTA Irodalomtudományi Intézetének tud. munkatársa, 1992-től főmunkatársa, 2000-től osztályvezetője, tud. tanácsadója
1980–1982az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának szerződéses munkatársa

IV. Részvétel szakmai szervezetek munkájában

2010-tőlaz EKF Intézményi Doktori Tanácsának tagja
2009–2010az MTA Felsőoktatási Munkacsoportjának tagja
2008-tólaz MTA és az Österreichische Akademie der Wissenschaften Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának alelnöke
2005–2007az OTKA Magyar Irodalomtudomány – Modern Filológia zsűrijének elnöke
2003-tólaz MTA Irodalomtudományi Bizottságának tagja
2001-tőla Grimmelshausen-Gesellschaft és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság vezetőségi tagja

V. Szakmai elismerés

2012Tarnai Andor-díj
2009ajánlás az MTA levelező tagságára
2004Klaniczay-díj
2000–2003Széchenyi Professzori Ösztöndíj

VI. Nyelvismeret

Németből egyetemi diploma. Angolból „C” típusú középfokú állami nyelvvizsga. Angolból, franciából és németből előadóképes. Latinul olvas, fordít.

VII. Tanulmányutak, ösztöndíjak

2010, 1998az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa az aacheni Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Germanisztikai Intézetében 1996 és 1998a British Academy vendégkutatója a londoni Warburg Intézetben az MTA és a British Academy közti csereegyezmény keretében 1994a Mellon Alapítvány ösztöndíjasa Wolfenbüttelben 1993a CNRS chercheur associé-ja Párizsban 1989–1990az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa a Würzburgi Egyetem Germanisztikai Intézetében 1987–1989az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasa 1983–1986az MTA TMB továbbképzési ösztöndíjasa

VIII. Kutatási programok irányítása

2010-tőlMikes-szótár (OTKA)
2004–2007Historia litteraria. A magyar irodalomtudomány és kritika története 1701–1772 (OTKA)
1998–2000II. Rákóczi Ferenc levelei és kisebb írásai (OTKA)
1993A magyarországi népi vallásosság annotált bibliográfiája (1960–1990) (OKTK)
1991–1994A XVII. századi elbeszélő egyházi irodalom európai kapcsolatai (OTKA)

IX. Szakmai életrajzi és bibliográfiai referenciák

Who’s Who in the World. New Providence, Marquis, 2001.

Dictionary of International Biography. Cambridge, International Biographical Centre, 2000.

Új Magyar Irodalmi Lexikon. 3. kötet. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémai, 2000.

Ki Kicsoda. Bp., Biográf, 2000.

*

Prof. Dr. Gábor Tüskés

Tabellarischer Lebenslauf

13.9.1955geb. in Pécs/Ungarn
1975–1980Studium der Germanistik, Geschichte und vergleichenden Volkskunde an der Universität Loránd Eötvös Budapest
1984Promotion zum Dr. phil. an der Universität Loránd Eötvös Budapest mit einer Arbeit über die geistliche Flugschriftenliteratur im 18. Jahrhundert
1987Kandidat der Geschichtswissenschaft an der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (CSc) mit einer Arbeit über die barockzeitliche Mirakelliteratur
1989–1990Forschungsstipendiat der Alexander von Humboldt-Stiftung an der Universität Würzburg, Institut für deutsche Philologie
ab 1991Wiss. Mitarbeiter am Institut für Literaturwissenschaft der Ungarischen Akademie der Wissenschaften
1997Doktor der Literaturwissenschaft an der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (DSc) mit einer Arbeit über „Europäische Verbindungen der geistlichen Erzählliteratur Ungarns im 17. Jahrhundert”
2000–2003Széchenyi-Professorenstipendium
ab 2001Akad. Rat und Leiter der Abteilung für das 18. Jahrhundert am Institut für Literaturwissenschaft der Ungarischen Akademie der Wissenschaften; Vorstandsmitglied der Grimmelshausen-Gesellschaft
ab 2003Mitglied der Kommission für Literaturwissenschaft der Ungarischen Akademie der Wissenschaften
2004Habilitation in „Literaturwissenschaften” an der Loránd Eötvös Universität Budapest; Univ.-Doz. an der Károly Eszterházy Hochschule Eger
2005Privatdozent an der Loránd Eötvös Universität Budapest
2005–2007Vorsitzender der Jury für Literaturwissenschaft des Ungarischen Forschungsfonds (OTKA)
ab 2006o. Universitätsprofessor für Komparatistik an der Károly Eszterházy Hochschule Eger
ab 2008stellvertretender Vorsitzender des Literatur- und kulturwissenschaftlichen Komitees der Österreichischen und der Ungarischen Akademie der Wissenschaften
2009Mitglied der Arbeitsgruppe für Hochschulfragen an der Ungarischen Akademie der Wissenschaften; Empfehlung als korresp. Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften
2010Mitglied des wissenschaftlichen Beirats der Görres-Gesellschaft; Mitglied des Professorenrats der Károly Eszterházy Hochschule Eger

Projektleitungen, Kolloquien, Herausgeberschaften, ausländische Forschungsaufenthalte (z. B. CNRS, British Academy, Mellon Foundation) und zahlreiche Arbeiten zur Frühen Neuzeit

*

Publikációk válogatott jegyzéke

könyv, monográfia

  1. Tüskés Gábor (szerk.): "Mert ezt Isten hagyta ..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986, Magvető, 636 p.
  2. Szilárdfy Zoltán – Tüskés Gábor – Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Budapest, 1987, Egyetemi Könyvtár, 311 p. (Bibliotheca Universitatis Budapestinensis, Fontes et Studia 5)
  3. Hopp Lajos – Pintér Márta Zsuzsanna – Tüskés Gábor (szerk.): Irodalom, történelem, folklór. Mikes Kelemen születésének 300. évfordulójára. A budapesti Mikes-konferencián elhangzott előadások. Debrecen, 1992, Ethnica Alapítvány, 147 p.
  4. Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében. Budapest, 1993, Akadémiai, 454 p.
  5. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Volksfrömmigkeit in Ungarn. Beiträge zur vergleichenden Literatur- und Kulturgeschichte. Dettelbach bei Würzburg, 1996, Verlag J. H. Röll, 615 p. (Quellen und Forschungen zur Europäischen Ethnologie Bd. XVIII.)
  6. Tüskés Gábor: A XVII. századi elbeszélő egyházi irodalom európai kapcsolatai (Nádasi János). Budapest, 1997, Universitas, 438 p. (Historia Litteraria 3.)
  7. Tüskés Gábor: Ősze András. Budapest, 1998, Universitas, 139 p.
  8. Hopp Lajos: Mikes Kelemen. Életút és írói pályakezdet. Szerk. Tüskés Gábor. Budapest, 2000, Universitas, 205 p. ill. (Historia Litteraria 7.)
  9. Gábor Tüskés: Johannes Nádasi: Europäische Verbindungen der geistlichen Erzählliteratur Ungarns im 17. Jahrhundert. Tübingen, Max Niemeyer Verlag, 2001. 533 p., ill. (Frühe Neuzeit, Bd. 62)
  10. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Források, formák, közvetítők. Budapest, Osiris, 2001. 410 p., ill.
  11. Hopp Lajos: A fordító Mikes Kelemen. Szerk. Tüskés Gábor. Budapest, Universitas, 2002. 438 p. (Historia Litteraria 12.)
  12. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Az egyházi irodalom műfajai a XVII–XVIII. században. Tanulmányok. Budapest, Argumentum, 2002. 286 . (Irodalomtörténeti Füzetek 151.)
  13. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Emblematics in Hungary: A study of the history of symbolic representation in Renaissance and Baroque literature. Tübingen, Niemeyer, 2003, 322 p. 80 ill. (Frühe Neuzeit, 86)
  14. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17–18. században. Budapest, Balassi, 2004, 270 p, 134 kép.
  15. Bod Péter, a historia litteraria művelője. Szerk. Tüskés Gábor, munkatársak Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla. Budapest, Universitas, 2004, 208 p.
  16. Correspondance de François II Rákóczi et de la Palatine Elżbieta Sieniawska 1704–1727. Publiée avec collaboration de Gábor Tüskés par Ilona Kovács et Béla Köpeczi. Budapest, Balassi, 2004. 187 p.
  17. Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit. Der Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barokker Reiseerzählungen und Simpliziaden. Hg. v. Dieter Breuer und Gábor Tüskés, unter Mitarbeit v. Rumen István Csörsz und Béla Hegedűs, Bern, Peter Lang, 2005, 409 p.
  18. Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, Bp., Universitas, 2006 (Irodalomtudomány és kritika: Tanulmányok), 711 p.
  19. Tüskés Gábor: A műelemzés lehetőségei. Lessing: Bölcs Náthán, Goethe: Faust I, II., Fontane: Effie Briest. Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2007. 96 l. (Thienemann-előadások; 2.)
  20. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Germania Hungaria litterata.: Deutsch-ungarische Literaturverbindungen in der frühen Neuzeit. Berlin: Weidler Buchverlag, 2008. 369 p. (Studium Litterarum; 15.)
  21. Péter Lőkös, Gábor Tüskés (szerk.): Obsidio Agriae Anno 1552.: Texte zur Rezeption eines ungarischen Geschichtsstoffes. Eger, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 2008. 127 p.
  22. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Sedes Musarum. Neolatin irodalom, tudománytörténet és irodalomelmélet a kora újkori Magyarországon, Debrecen, Egyetemi, 2009, 455 l. (Csokonai Könyvtár, 44).
  23. Militia et litterae. Die beiden Nikolaus Zrínyi und Europa. Hg. von Wilhelm Kühlmann und Gábor Tüskés unter Mitarbeit von Sándor Bene, Tübingen, Niemeyer, 2009, 462 l. (Frühe Neuzeit, 141)
  24. Fortunatus, Melusine, Genofeva. Internationale Erzählstoffe in der deutschen und ungarischen Literatur der Frühen Neuzeit. Hrsg. Von Dieter Breuer und Gábor Tüskés, unter Mitarbeit von Rumen István Csörsz und Béla Hegedüs. Bern, Berlin isw. Peter Lang, 2010, 591 p., ill. (Beihefte zu Simpliciana, 6)
  25. Tüskés Gábor (szerk.): Magyarországi gondolkodók, 18. század.: Bölcsészettudományok I., munkatárs: Lengyel Réka, Budapest: Kortárs Kiadó, 2010. 1086 l. (Magyar Remekírók; új folyam.)
  26. Kelemen Mikes: Lettres de Turquie. Édition établie sous la direction de Gábor Tüskés. Avant-propos d’Antal Szerb. Préface de Jean Bérenger. Traduites du hongrois et annotées par Krisztina Kaló et Thierry Fouilleul. Avec des notes historiques de Ferenc Tóth. Édition revue et préparée par Michel Marty. Paris, Honoré Champion, 2011, 384. o. (Bibliothèque d’Études de l’Europe Centrale, 7)
  27. Mikes Kelemen: Constantinápolyban gróf P… E… írott leveli M… K… (Törökországi levelek). Az autográf kézirat hasonmás kiadása. A hasonmás kiadás szövegét gondozta Tüskés Gábor. Hopp Lajos és Tüskés Gábor tanulmányával. Budapest – Eger, MTA Irodalomtudományi Intézet – Líceum Kiadó, 2011, [223] f., 32 o. melléklet.
  28. Az vagyok, aki voltam, és az leszek, aki vagyok. Mikes Kelemen füveskönyve. Válogatás a teljes életműből, vál. Szerk., gond., utószó Tüskés Gábor, a szerk. munkatársa Lengyel Réka, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2011, 147 l.
  29. Író a száműzetésben: Mikes Kelemen, szerk. Tüskés Gábor, mts. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Lengyel Réka, Budapest, Universitas, 2012 (Historia Litteraria, 28), 355 l.
  30. Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der europäischen Aufklärung / Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile: The Work of Kelemen Mikes in the Context of European Enlightenment / Transmission de la littérature et interculturalité en exil: L’œuvre de Kelemen Mikes dans le contexte des Lumières européennes, Hrsg./ed./éd. Gábor Tüskés unter Mitarbeit von / in collaboration with / en coopération avec Bernard Adams, Thierry Fouilleul, Klaus Haberkamm, Bern – Berlin – Bruxelles et al., Peter Lang, 2012
  31. Az Esterházy család és a magyarországi művelődés. Képek és szövegek a XVII–XIX. századból, vál., szerk., előszó Knapp Éva, Tüskés Gábor, a képanyag összeállításában közreműködött Tüskés Anna, Bp., MTA BTK, 2013, 222 l., 50 fekete-fehér kép.
  32. Tüskés Gábor: Hagyomány és kritika. Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez, Bp., MTA BTK, 2013, 279 l.

folyóirat vendégszerkesztése

  1. Mikes Kelemen és az európai felvilágosodás. Nemzetközi tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudomány, 173 (2012), 258-305. (vendégszerkesztés a 2011. októberi konferencia anyagából)

könyvfejezet

  1. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A szent vér tisztelete Magyarországon. = Fügedi Erik (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1986, Gondolat, 76-116. p.
  2. Tüskés Gábor – Knapp Éva: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba …” Feldíszített katakombaszent ereklyék Magyarországon. = Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció. 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon. Eger, 1987, Dobó István Vármúzeum, 25-44. p.
  3. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Zarándoklatok a székesfehérvári egyházmegye területén a 18. században. = A Székesfehérvári Egyházmegye ünnepi névtára. Székesfehérvár, 1988, Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság, 63-97. p.
  4. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Jordánszky Elek: Magyar országban, ’s ahoz tartozó Részekben lévő [...] Mária kegyelem’ Képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836. Fakszimile kiadás kísérőtanulmánnyal. Budapest, 1988, Akadémiai, 48 p.
  5. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Alltägliche Krisensituationen der Altersstufen im Spiegel der barockzeitlichen Mirakelliteratur. Ein ungarisches Beispiel. = Dieter Harmening – Erich Wimmer (Hg.): Volkskultur – Geschichte – Region. Festschrift für Wolfgang Brückner zum 60. Geburtstag. Würzburg, 1990, Königshausen und Neumann, 340-359. p.
  6. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Die Illustrationsserien barockzeitlicher Mirakelbücher. = Ernő Kunt (Hrsg.): Bild-Kunde – Volks-kunde. Beiträge der 3. Internationalen Tagung des Volkskundlichen Bildforschung Komitee bei SIEF/UNESCO. Miskolc, 1990, Herman Ottó Múzeum, 253-274. p.
  7. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Revitalisierung zwischen Barockfrömmigkeit und Massenreligiosität. Ein ungarischer Versuch. = Bente Gullweig Alver – Torunn Selberg (Ed.): Papers II. SIEF 4th Congress, Bergen June 19th-23rd 1990. Bergen, 1991, European Culture Foundation, 645-674. p.
  8. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Előzetes körkép a barokk kori búcsújárásról. = Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen, 1992, Ethnica Alapítvány, 71-91. p.
  9. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Esterházy Pál és az iskolai színjátszás. = Az iskolai színjáték és a népi dramatikus hagyományok. Noszvaj 1991. X. 25-27. Debrecen, 1993, Ethnica Alapítvány, 19-46. p.
  10. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Titelkupfer asketischer Werke eines ungarischen Jesuitenautors aus dem 17. Jahrhundert. = Leander Petzoldt – Ingo Schneider – Petra Streng (Hgg.): Bild und Text. Internationale Konferenz für SIEF 2-6. Oktober 1990 in Innsbruck. Bratislava, 1993, Národopisny ústav SAV, 210-231. p.
  11. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti. Nagyszombat, 1690. fakszimile kiadás kísérőtanulmánnyal. Budapest, 1994, Balassi, 7-27. p. (Bibliotheca Hungarica Antiqua XXX.)
  12. Tüskés Gábor: Az exemplum használata és típusai Nádasi János műveiben. = Bitskey István – Tamás Attila (szerk.): Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban. Debrecen, 1994, KLTE, 127-143. p.
  13. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Emblémaelméletek Magyarországon a XVI-XVIII. században. = Jankovits László – Kecskeméti Gábor (szerk.): Neolatin irodalom Európában és Magyarországon. Pécs, 1996, Janus Pannonius Tudományegyetem, 171-187. p.
  14. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Toward a Corpus of the Hungarian Emblem Traditon. Literary Emblematics Emblem-reception in Hungary 1564-1796. = György E. Szőnyi (Ed.): European Iconography East and West. Selected Papers of the Szeged International Conference June 9-12, 1993. Leiden – New York – Köln, 1996, E. J. Brill, 190-208. p. (Symbola et Emblemata VII.)
  15. Tüskés Gábor: Rákóczi, auteur des méditations. – A meditációíró Rákóczi. = Meditationes Principis Francisci II. Rákóczi/ Méditations du prince François II Rákóczi. Texte Latin établi et annoté par Balázs Déri. Texte Français établi et annoté par Ilona Kovács. Avec une étude et des résumés de Gábor Tüskés. Budapest, 1997, Balassi, 921-945., 959-980., 991-1009. p. (Archivum Rákóczianum Series III: Scriptores, Oeuvres de François II Rákóczi, V.)
  16. Tüskés Gábor: Imitáció és adaptáció a későhumanista emblematikus költészetben: Zsámboky és Whitney. = Jankovits László – Kecskeméti Gábor (szerk.): Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány. Pécs, 1998, Janus Pannonius Tudományegyetem, 97-124. p.
  17. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Egy dunántúli parasztasszony álomelbeszélései az 1980-as években. = Pócs Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest – Pécs, 1998, Balassi – University Press, 366-379. p. (Tanulmányok a transzcendensről I.)
  18. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Sources for the Teaching of Emblematics in the Jesuit Colleges in Hungary. = John Manning – Marc van Vaeck (Ed.): The Jesuits and the Emblem Tradition. Selected Papers of the Leuven International Emblem Conference 18-23 August, 1996. Turnhout, 1999, Brepols, 115-145. p. (Imago Figurata, Studies Vol. 1a.)
  19. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Magyarország – Mária országa. Egy történelmi toposz a 16–18. századi egyházi irodalomban. = Szabó Ferenc (szerk.): Európai magyarság – magyar európaiság. Millenniumi konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dísztermében. Budapest, 1999. november 19– 20. Budapest, 2000, 48–85. p.
  20. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Cross-Cultural Texts and Pictures: The Emblematic Paradigm. = From Academic Art to Popular Pictures. Principles of Representation, Reproduction and Transformation. Proceedings from the 5th S.I.E.F. Conference, Voss, Norway 1995. Ed. Nils Georg Brekke. Bergen, 2000, Bergen Museum, University of Bergen, 141-169. p.
  21. Éva Knapp – Gábor Tüskés: German–Hungarian Relations in Literary Emblematics. = The German–Language Emblem in its European Context: Exchange and Transmission. Ed. by Anthony J. Harper – Ingrid Höpel. Glasgow, 2000, University of Glasgow, 41-60. p. (Glasgow Emblem Studies, Vol. 5.)
  22. Tüskés Gábor: A zarándoklatok térbeli sajátosságai a 17–18. században. = Ünnepi írások a 80 esztendős Galambos Ferenc Iréneusz OSB tiszteletére. Szerk. Csoma Zsigmond, Viga Gyula. Budapest – Miskolc, 2000, Györffy István Néprajzi Egyesület, 253–266. p.
  23. Gábor Tüskés: Volkstümliche Einblattdrucke in Ungarn im 18. und 19. Jahrhundert. = Popular Prints and Imagery: Proceedings of an International Conference in Lund 5–7 October 2000, ed. by Nils-Arvid Bringéus and Sten Ĺke Nilsson. Stockholm, 2001, Almqvist and Wiksell, 127–151. p. (Kungl. Vitterhets Historie och Antikvitets Akademien, Konferenser 53.)
  24. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Szent István király és a Szent Jobb együttes ábrázolása a sokszorosított grafikában. = Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmányok. Szerk. Rozsondai Marianne. Budapest, 2002, Argumentum, 103–134. p.
  25. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Rhetorisches Konzept und ikonographisches Programm des Freskenzyklus in der Prunkstiege des Raaber Jesuitenkollegs. = Polyvalenz und Multifunktionalität der Emblemtaik: Akten des 5. Internationalen Kongresses der Society for Emblem Studies, Hgg. von Wolfgang Harms, Dietmar Peil. Frankfurt/M., etc., 2002, Lang,, 949–975. p. (Mikrokosmos, Bd. 65)
  26. Gábor Tüskés: Literatur- und frömmigkeitsgeschichtliche Verbindungen zwischen Niederösterrecih und Ungarn in der Frühen Neuzeit = Aspekte der Religiosität in der Frühen Neuzeit, Hg. v. Thomas Aigner. St. Pölten, Diözesanarchiv, 2003, 9–26. p.
  27. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Österreichisch-ungarische Verbindungen im Spiegel des Wallfahrtswesen in der Barockzeit = Kirche, Staat und Gesellschaft im pannonischen Raum – Volksfrömmigkeit, Bildungs- und Sozialwesen. Eisenstadt, Amt der Burgenländischen Landesregierung, 2002, 139–150. p.
  28. Tüskés Gábor: Grimmelshausen magyar fordításairól. = Múlt jövő időben: Írások Bodnár György 75. születésnapjára. Szerk. Angyalosi Gergely. Budapest, Universitas, 2003, 326–351. p.
  29. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Mariazell és a magyarországi zarándoklatok a 17–18. században. = Mariazell és Magyarország: Egy zarándokhely emlékezete. Szerk. Farbaky Péter – Serfőző Szabolcs. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2004, 84–92. p.
  30. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Mariazell magyarországi filiációi a 18. században. = Mariazell és Magyarország: Egy zarándokhely emlékezete. Szerk. Farbaky Péter – Serfőző Szabolcs. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2004, 240–250. p.
  31. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A mariazelli mirákulumirodalomról egy magyar nyelvű mirákulumos könyv kapcsán. = Mariazell és Magyarország: Egy zarándokhely emlékezete. Szerk. Farbaky Péter – Serfőző Szabolcs. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2004, 333–335. p.
  32. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Mariazell und das ungarische Wallfahrtswesen im 17. und 18. Jahrhundert. = Ungarn in Mariazell – Mariazell in Ungarn: Geschichte und Erinnerung. Hg. v. Péter Farbaky – Szabolcs Serfőző. Budapest, Historisches Museum der Stadt Budapest, 2004, 84–92. p.
  33. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Die Filiationen Mariazells in Ungarn im 18. Jahrhundert = Ungarn in Mariazell – Mariazell in Ungarn: Geschichte und Erinnerung. Hg. v. Péter Farbaky – Szabolcs Serfőző. Budapest, Historisches Museum der Stadt Budapest, 2004, 240–250. p.
  34. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Über die Mariazeller Mirakelliteratur anhand eines Mirakelbuches in ungarischer Sprache = Ungarn in Mariazell – Mariazell in Ungarn: Geschichte und Erinnerung. Hg. v. Péter Farbaky – Szabolcs Serfőző. Budapest, Historisches Museum der Stadt Budapest, 2004, 333–335. p.
  35. Gábor Tüskés: Der Ungarische Simplicissimus im Film (János Rózsa – István Kardos: Der Trompeter, 1978). = Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit. Der Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barokker Reiseerzählungen und Simpliziaden. Hg. v. Dieter Breuer und Gábor Tüskés, unter Mitarbeit v. Rumen István Csörsz und Béla Hegedűs, Bern, Peter Lang, 2005, 355–380. p.
  36. Éva Knapp, Gábor Tüskés: Forerunners of Neo-Latin philology and national history of literature: The 18th century = Companion to the History of Neo-Latin Studies in Hungary, ed. by István Bartók, Budapest, Universitas, 2005, 37–54.
  37. Gábor Tüskés, Éva Knapp: Zur Geschichte der Balde-Rezeption in Ungarn = Jacob Balde im kulturellen Kontext seiner Epoche: Zur 400. Wiederkehr seines Geburtstages, hg. v. Thorsten Burkard, Günter Hess, Wilhelm Kühlmann, Julius Oswald SJ, Regensburg, Schnell & Steiner, 2006, 390–408.
  38. Tüskés Gábor, Egy történelmi toposz a 16–18. századi egyházi irodalomban: Magyarország – Mária országa = „Hol vagy, István király?” A Szent István-hagyomány évszázadai, szerk. Bene Sándor, Bp., Gondolat, 2006, 237–267.
  39. Tüskés Gábor, Az irodalomtudomány és -kritika XVIII. századi történetéhez: Koncepciók, módszerek, kutatási lehetőségek = Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, Bp., Universitas, 2006 (Irodalomtudomány és kritika: Tanulmányok), 15–42.
  40. Gábor Tüskés, Pour un histoire des études littéraires et de la critique au XVIIIe siècle: Conceptions, méthodes et perspectives de recherche = Cultivateur de son jardin: Hommage à Imre Vörös, ancien directeur du Département d’Études Françaises de l’Université de Budapest, à l’occasion de son 70e anniversaire, ed. István Cseppentő, Bp., Université Eötvös Loránd Département d’Études Françaises – Centre Intruniversitaire d’Études Françaises, 2006, 245–267.
  41. Éva Knapp – Gábor Tüskés, History of the Neo-Latin Studies in 18th-Century Hungary = „prismes irisés”: Textes receuillis sur les litteratures classiques et modernes pour Olga Penke qui fête ses soixante années, redaction: Tímea Gyimesi, Beatrix Koncz, Anikó Kőrös, Katalin Kovács, Miklós Pálfy, Szeged, Klebelsberg Kuno Egyetemi Kiadó, 2006, 185–200.
  42. Éva Knapp – Gábor Tüskés, Zur Rezeption der literaturtheorischen Werke Jacob Masens in Ungarn = Die Ideologie der Formen: Rhetorik und Ideologie in der frühen Neuzeit unter besonderer Berücksichtigung des deutschen Sprachraums und seiner Ausstrahlung nach Ungarn, hg. von József Jankovics, S. Katalin Németh, Bp., Balassi, 2006 (Studia Humanitatis 14), 161–179.
  43. Gábor Tüskés, Regnum Hungariae – Regnum Marianum = Hercules Latinus, ed. Ladislaus Havas et Emericus Tegyey, Debrecini, Societas Neolatina Hungarica Sectio Debreceniensis, 2006, 227–239. [angol nyelven]
  44. Tüskés Gábor, Jesuitenliteratur und Frömmigkeitspraxis in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert = Jesuitische Frömmigkeitskulturen: Konfessionelle Interaktion in Ostmitteleuropa 1570–1700, hg. von Anna Ohlidal, Stefan Samerski, Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2006 (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, Bd. 28), 17–36.
  45. Tüskés Gábor: A magyar Simplicissimus filmen. (Rózsa János-Kardos István: A trombitás, 1978). In: Jankovics J, Szabó GZ, Császtvay T (szerk.): „Nem sűlyed az emberiség...” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 2007. http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Tuskes.pdf
  46. Tüskés Gábor: A szigetvári és a költő Zrínyi Miklós képi ábrázolásai. In: Bene S, Hausner G (szerk.): Hősgaléria: A Zrínyiek a magyar és a horvát történelemben. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2007. 219-268.
  47. Tüskés Gábor – Knapp Éva: E. S. és a Rózsakoszorú. In: Szentmártoni Szabó G (szerk.): A szerelem költői. Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján. Sárospatak, 2004. Budapest: Universitas, 2007. 337–359.
  48. Tüskés Gábor: Javaslatok az új akadémiai irodalomtörténet előkészítéséhez. In: Maczák I (szerk.): Summa: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére. Piliscsaba: PPKE BTK, Piliscsaba, 2007. 333–335. (Pázmány Irodalmi Műhely, Tanulmányok, 7).
  49. Gábor Tüskés, Éva Knapp: König Stephan der Heilige, Patron von Ungarn. In: Breuer D, Herbers K, Signori G (Hg.) Patriotische Heilige: Beiträge zur Konstruktion religiöser und politescher Identitäten in der Vormoderne (Beiträge zur Hagiographie, 5). Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 2007. 33–52.
  50. Tüskés Gábor: Lessing: Bölcs Náthán. Elemzési kísérlet. In: Devescovi Balázs, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor (szerk.): Kolligátum: Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére. Budapest: Ráció Kiadó, 2007. 432–448.
  51. Tüskés Gábor, Knapp Éva: Magyar történelem a német jezsuita színjátékban. In: Molnár A, Szilágyi CS, Zombori I (szerk.) Historicus Societatis Jesu: Szilas László-emlékkönyv. Budapest: METEM, 2007. 297–310. (METEM-könyvek; 62.)
  52. Tüskés Gábor, Knapp Éva: Német-magyar kapcsolatok a 17. századi latin irodalomban. In: Havas L, Tegyey I (szerk.) Classica-Mediaevalia-Neolatina II (Societas Neolatina Hungarica, Sectio Debreceniensis). Debrecen: DE BTK, Klasszika-filológiai Intézet, 2007. 135–148.
  53. Tüskés Gábor: A szigeti Zrínyi Miklós ikonográfiája a XVI-XVII. század fordulójáig. In: Bartók I, Hegedüs B, Szegedy-Maszák M, Szentpéteri M, Seláf L, Veres A (szerk.) Mielz valt mesure que ne fait estultie. A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2008. 372–378.
  54. Gábor Tüskés, Éva Knapp: The emblem in Hungary. In: Daly PM (szerk.): Companion to Emblem Studies (AMS Studies in the Emblem, 20). New York: AMS Press Inc., 2008. 223–249.
  55. Gábor Tüskés, Péter Lőkös: Vorwort. In: Lőkös P, Tüskés G (Hg.): Obsidio Agriae Anno 1552. Texte zur Rezeption eines ungarischen Geschichtsstoffes. Eger: Károly-Eszterházy-Hochschule, 2008. 6–21.
  56. Tüskés Gábor: Zur Ikonographie der beiden Nikolaus Zrínyi. In: Militia et litterae. Die beiden Nikolaus Zrínyi und Europa (Frühe Neuzeit; 141) (Eds: Kühlmann W, Tüskés G) Niemeyer, Tübingen, 2009, 319–387.
  57. Tüskés Gábor: A verses Fortunatus-feldolgozáshoz. In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Humanizmus és gratuláció (Eds: Császtvay T, Nyerges J) Balassi - MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2009, 468–477. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Studiolum/Tuskes.pdf
  58. Tüskés Gábor: A költő és hadvezér Zrínyi Miklós ikonográfiája a 17. században. In: Aranyozás. Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára (Ed: Fórizs G) rec.iti, Budapest, 2009, 18–25. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/aranyozas-1/03TuskesG.pdf
  59. Tüskés Gábor: A két Zrínyi Miklós ikonográfiájának megújítási kísérletei a 18–20. században. = Építész a kőfejtőben (Architect int he Quarry): Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára (Studies presented to Péter Dávidházi on his Sixtieth Birthday). Szerk. Hites Sándor, Török Zsuzsa. Bp., rec.iti, 2010, 289–295. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/architectbook/28TuskesG.pdf
  60. Tüskés Gábor: A szigeti Zrínyi Miklós ikonográfiájához. = Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7-8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, Szigetvári Várbaráti Kör, 2010, 73–93. ill.
  61. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Dissimulatio mortis. A halál koncepciói a kora újkori irodalmi emblematikában.. = Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai, szerk. G. Etényi Nóra és Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan – Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010, 331–375.
  62. Tüskés Gábor: A Mikes-kutatás kérdéseihez I. = Színház, dráma, irodalom. Tanulmányok a 70 éves Nagy Imre tiszteletére. Szerk. Tóth Orsolya. Pécs, Pannónia Könyvek, 2010, 43–53.
  63. Tüskés Gábor: Utószó. In: Magyarországi gondolkodók 18. század. Bölcsészettudományok I. Vál., szerk., utószó Tüskés Gábor, a szerk. munkatársa Lengyel Réka. Bp., Kortárs Kiadó, 2010, 1067–1082. (Magyar Remekírók, Új Folyam)
  64. Gábor Tüskés: Fortunatus in Ungarn. In: Fortunatus, Melusine, Genofeva. Internationale Erzählstoffe in der deutschen und ungarischen Literatur der Frühen Neuzeit. Hrsg. Von Dieter Breuer und Gábor Tüskés, unter Mitarbeit von Rumen István Csörsz und Béla Hegedüs. Bern, Berlin isw. Peter Lang, 2010 (Beihefte zu Simpliciana, 6), 267–316.
  65. Gábor Tüskés: Vorwort. In: Fortunatus, Melusine, Genofeva. Internationale Erzählstoffe in der deutschen und ungarischen Literatur der Frühen Neuzeit. Hrsg. Von Dieter Breuer und Gábor Tüskés, unter Mitarbeit von Rumen István Csörsz und Béla Hegedüs. Bern, Berlin isw. Peter Lang, 2010 (Beihefte zu Simpliciana, 6), 9–14. (Dieter Breuerrel)
  66. Gábor Tüskés: Mythisierung und Märchenrequisiten in der ungarischen Versbearbeitung des Fortunatus. In: Bilder – Sachen – Mentalitäten. Arbeitsfelder historischer Kulturwissenschaften. Wolfgang Brückner zum 80. Geburtstag. Hg. v. Heidrun Alzheimer, Fred G. Rausch, Klaus Reder, Claudia Selheim. Regensburg, Verlag Schnell & Steiner, 2010, 217–232. Klny.
  67. Éva Knapp – Gábor Tüskés: The Iconography of King St. Stephen I in Prints 1450–1700. In: Emblematic Images and Religious Texts. Studies in Honour of G. Richard Dimler, S. J. Edited by Pedro F. Campa and Peter M. Daly. Philadelphia, Saint Joseph’s University Press, 2010, 103–122. (Early Modern Catholicism and the Visual Arts Series, Vol. 2) Klny.
  68. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Deutsch-ungarische Verbindungen auf dem Gebiet der lateinischen Literatur im 17. Jahrhundert. In: Acta conventus neo-latini Budapestiensis. Proceedings of the Thirteenth International Congress of Neo-Latin Studies, Budapest, 6-12 August 2006. General Editor: Rhoda Svhnur, Ed. By Joaquin Pascual Barea et al., ACMRS (Arizona Center for Medieval and Renaissance Studies), Temple, Arizona, 2010, 775-787. (Medieval and Renaissance Texts and Studies, vol. 386)
  69. Gábor Tüskés: Moralistik und Erzählkunst im Exil. Kelemen Mikes: Briefe aus der Türkei. In: Literatur und Moral. Hg. V. Volker Kapp, Dorothea Scholl, in Verbindung mit Georg Braungart und Bernd Engler. Berlin, Duncker & Humblot, 2011 (Schriften zur Literaturwissenschaft, Bd. 34), 291¬324.
  70. Gábor Tüskés: Zur Geschichte der Historia litteraria Ungarns in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Realität als Herausforderung. Literatur in ihren konkreten historischen Kontexten. Festschrift für Wilhelm Kühlmann zum 65. Geburtstag. Hrsg. V. Ralf Bogner, Ralf Georg Czapla, Robert Seidel und Christian von Zimmermann. Berlin/New York, Walter de Gruyter, 2011, 307–318.
  71. Tüskés Gábor: A Mikes-kutatás kérdéseihez, II. In: Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletése, I, szerk. Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011, 259–271.
  72. Tüskés Gábor: Bevezető. In: Mikes Kelemen válogatott bibliográfia. Hopp Lajos anyaggyűjtésének felhasználásával összeállította Kun Zsuzsanna és Maczák Ibolya / Kelemen Mikes Auswahlbibliographie. Unter Verwendung der Materialsammlung Lajos Hopps zusammengestellt von Zsuzsanna Kun und Ibolya Maczák. MTA Irodalomtudományi Intézet – Líceum Kiadó, Budapest – Eger, 2011, 5–7.
  73. Tüskés Gábor: Hogyan jutott a Törökországi levelek kézirata Toldy Ferenctől Bartakovics Bélához Egerbe? In: Mikes Kelemen: Constantinápolyban gróf P… E… írott leveli M… K… (Törökországi levelek). Az autográf kézirat hasonmás kiadása. A hasonmás kiadás szövegét gondozta Tüskés Gábor. Hopp Lajos és Tüskés Gábor tanulmányával. Budapest – Eger, MTA Irodalomtudományi Intézet – Líceum Kiadó, 2011, kísérőfüzet, 12–30.
  74. Előszó = Író a száműzetésben: Mikes Kelemen, szerk. Tüskés Gábor, munkatársak Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Lengyel Réka, Bp., Universitas, 2012, 5–11.
  75. Hogyan jutott a Törökországi levelek kézirata Toldy Ferenctől Bartakovics Bélához Egerbe? = Író a száműzetésben…, 2012, 237–254.
  76. Az ismeretlen Mikes. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kamarakiállításának katalógusa = Író a száműzetésben…, 2012, 313–336. (társszerző Knapp Éva)
  77. Rodostó 1720 körül Mikes Kelemen Törökországi leveleiben = Hóvári János – Tasnádi Edit – Tüskés Anna – Tüskés Gábor – Vásáry István, Mikes Kelemen, Rodostó magyar krónikása, Bp., Magyar-Török Baráti Társaság – Rodostói Magyar Baráti Társaság, 2012, 60–88.
  78. Kelemen Mikes’in „Türkiye Mektupları”’nda 1720’li Yıllarda Tekirdağ/Rodostó. = János Hóvári-Edit Tasnádi-Anna Tüskés-Gábor Tüskés-István Vásáry, Tekirdağ Tarıhının Macar Yazarı Kelemen Mikes, Budapest, Macar-Türk Dostluk Derneği – Tekirdağ Macar Dostluk Derneği, 2012, 61–89.
  79. Erzählstrategien in den Briefen aus der Türkei von Kelemen Mikes = Musarum Socius jinak též Malý Slavnospis, to jest malá knížka studií ku cti slovutného Dra Martina Svatoše, […]. K vydání pripravili Josef Förster, Petr Kitzler, Václav Petrbok a Hana Svatošová. Praha, Kabinet pro klasická studia, Filosofický ústav AV ČR, 2011, 207–230.
  80. Der unbekannte Mikes: Katalog der Kabinettausstellung in der Bibliothek der Loránd Eötvös universität Budapest und der Bibliothek der Erzdiözese Eger = Literaturtransfer und Interkultralität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der europäischen Aufklärung / Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile: The Work of Kelemen Mikes in the Context of Europen Enlightment / Transmission de la littérature et interculturalité en exil: L’oevre de Kelemen Mikes dans le contexte des Lumière européennes. Hrsg./ed./éd. Gábor Tüskés, unter Mitarbeit von/in collaboratin with/en coopération avec Bernard Adams, Thierry Fouilleul & Klaus Haberkamm. Peter Lang, Bern, Berlin etc., 2012, 513–545. (társszerző Knapp Éva)
  81. Vorwort = Literaturtransfer und Interkultralität im Exil…, 2012, 9–19.
  82. Wie kam das Autograph der Briefe aus der Türkei nach Eger? = Literaturtransfer und Interkultralität im Exil…, 2012, 377–391.
  83. The iconography of King Saint Stephen I in Prints 1450-1700 = Centers and Peripheries in European Renaissance Culture. Essays by East-Central European Mellon Fellows. Ed. by György E. Szőnyi and Csaba Maczelka. Szeged, JATEPress, 2012, 255–273. (társszerző Knapp Éva)
  84. Zu den deutsch-ungarischen Kontakten auf dem Gebiet der Historia Litteraria in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts, in: Akten des XII. Internationalen Germanistenkongresses, Warschau, 2010, hg. v. Franciszek Grucza et al., Frankfurt/M., usw., Peter Lang, 2012, 117–122.
  85. Z dziejów recepcji Jacoba Baldego na Węgrzech, in: Latinitas Hungarica. Koncepcja i wybór tekstów Jerzy Axer i László Szörényi, Warszava, Wydział Artes Liberales UW & Wydawnictwo DiG, 2013, 321–339. (Társszerző: Knapp Éva)
  86. L’art narratif et la construction identitaire dans les Lettres de Turquie de Kelemen Mikes, in: La correspondance et la construction des identités en Europe Centrale (1648–1848), sous la direction de Francois Cadilhon et al., Paris, Éditions Honoré Champion, 2013, 49–67.

tanulmány

  1. Gábor Tüskés: Religiöse Volkskunde in Ungarn. Literaturbericht und Problemaufriss.Jahrbuch für Volkskunde N. F. 4 (1981) 207-224. p.
  2. Gábor Tüskés: La recherche sur la religiosité populaire en Hongrie. Documentation sur l’Europe Centrale 20 (1982) 119-137. p.
  3. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Egy dunántúli búcsújáróhely a XVIII. században. A homokkomáromi mirákulumos könyv tanulságai 1751–1786. Ethnographia 93 (1982) 269–291. p.
  4. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Egy feltáratlan forráscsoport: barokk kori mirákulumos könyvek magyarországi búcsújáróhelyekről. Irodalomtörténeti Közlemények 89 (1985) 90-100. p.
  5. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Fejezet a 18. századi vallási ponyvairodalom történetéből. Irodalomtörténeti Közlemények 89 (1985) 415-436. p.
  6. Tüskés Gábor: A népi vallásosság kutatása Európában. Tudománytörténeti vázlat. Ethnographia 97 (1986) 75-113. p.
  7. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Die Verehrung des Heiligen Blutes in Ungarn. Ein Überblick. Jahrbuch für Volkskunde N. F. 9 (1987) 179-201. p.
  8. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Mirakelliteratur als sozialgeschichtliche Quelle: barockzeitliches Wallfahrtswesen in Ungarn. Schweizerisches Archiv für Volkskunde 84 (1988) 79-103. p.
  9. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Nepomuki szent János tisztelete a szabadtéri emlékek tükrében. Ethnographia 99 (1988) 330-356. p.
  10. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A barokk kori búcsújárás forrásai. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1 (1989) 409-424. p.
  11. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Graphische Darstellungen in den Publikationen barockzeitlicher Bruderschaften. Zeitschrift für Kunstgeschichte 52 (1989) 353–372. p.
  12. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Die Illustrationsserien barockzeitlicher Mirakelbücher. Revue des archéologues et historiens d’art de Louvain 22 (1989) 41-57. p.
  13. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirákulumirodalom tükrében. Orvostörténeti Közlemények – Communicationes de Historia Artis Medicinae 125-132 (1989-1990) 65-81. p.
  14. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és a dunántúli protestantizmus. Történelmi Szemle 32 (1990) 259-273. p.
  15. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Österreichisch-ungarische interethnische Verbindungen im Spiegel des barockzeitlichen Wallfahrtswesens. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1990. 1-43. p.
  16. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Címlapillusztrációk egy 17. századi magyar jezsuita szerző aszketikus munkáiban. Magyar Könyvszemle 107 (1991) 230-257. p.
  17. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Osztrák-magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében. Századok 125 (1991) 517-566. p.
  18. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Ein ungarischer Bischof zwischen Gegenreformation und Aufklärung: Márton Padányi Bíró. Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des achtzehnten Jahrhunderts 6 (1990-1991) 39-54. p.
  19. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Der Kult der Katakombenheiligen in Ungarn. Ein Kapitel aus der Geschichte der Heiligenverehrung im Barock. Ungarn-Jahrbuch 19 (1991) 67-88. p.
  20. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Europäische Verbindungen der mittelalterlichen Heiligenverehrung in Ungarn. Analecta Bollandiana 110 (1992) 31-60. p.
  21. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Bruderschaften in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1992. 1-25. p.
  22. Tüskés Gábor: Az exemplum a 16-17. század katolikus áhítati irodalmában. Irodalomtörténeti Közlemények 96 (1992) 133-151. p.
  23. Tüskés Gábor: A XVII. századi elbeszélő áhítati irodalom európai kapcsolatai: Nádasi János. Irodalomtörténeti Közlemények 96 (1992) 579-593. p.
  24. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Vallásos társulatok Magyarországon a XVII-XVIII. században. Néprajzi Látóhatár 1 (1992) 3-4. 8-36. p.
  25. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Literaturangebot und Bildungsprogramm in den barockzeitlichen Bruderschaftspublikationen in Ungarn. Internationales Archiv für Sozialgeschichte der deutschen Literatur 17 (1992) 1-42.
  26. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Johannes Nádasi 1614-1679. Leben und Werk. Archivum Historicum Societatis Iesu 62 (1993) 3-42. p.
  27. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Illusztrációk a 18. századi vallásos ponyvairodalomban. Néprajzi Értesítő 75 (1993) 143-162. p.
  28. Tüskés Gábor: A meditációíró Rákóczi. Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994) 382-401. p.
  29. Gábor Tüskés: Les méditations d’un prince chrétien. XVIIe siècle 46 (1994) 555- 580. p.
  30. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Traumerzählungen und Weltbild einer ungarischen Bäuerin. Fabula 35 (1994) 81-93. p.
  31. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből. Századok 128 (1994) 3-45. p.
  32. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Frömmigkeit zwischen Aufklärung und Gegenaufklärung. Eine personengeschichtliche Untersuchung. Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des achtzehnten Jahrhunderts 9 (1994) 56-73. p.
  33. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A barokk és a felvilágosodás között: Koptik Odó (1692-1755). Történelmi Szemle 37 (1995) 69-81. p.
  34. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Der ungarische Atlas Marianus. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1995. 35-56. p.
  35. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Irodalmi emblematika és emblémarecepció Magyarországon. 1564-1796. Magyar Könyvszemle 111 (1995) 142-163. p.
  36. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Barokk kori mirákulumos könyvek illusztráció sorozatai. Magyar Könyvszemle 112 (1996) 23-40. p.
  37. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Jezsuita szentek emblematikus életrajzai. Magyar Könyvszemle 112 (1996) 320-355. p.
  38. Tüskés Gábor: A jezsuita meditáció irodalom a XVI-XVII. században. Irodalomtörténet 78 (1997) 22-47. p.
  39. Knapp Éva – Tüskés Gábor: A barokk kori társulati élet forrásai. Századok 131 (1997) 923-936. p.
  40. Éva Knapp – Gábor Tüskés: "Abgetrocknete Thränen". Elemente in der Wiener Verehrung des marianischen Gnadenbildes von Pötsch im Jahre 1698. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1998. 93-104. p.
  41. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Emblematische Viten von Jesuitenheiligen im 17./18. Jahrhundert. Archiv für Kulturgeschichte 80 (1998) 105-142. p.
  42. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Barokk kori társulati kiadványok grafikai ábrázolásai. Magyar Könyvszemle 115 (1999) 1-34. p.
  43. Tüskés Gábor: Mikes Kelemen Epistolák-fordításának forrásához. Irodalomtörténeti Közlemények 103 (1999) 1–26. p.
  44. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Egy XVIII. századi elbeszélésgyűjtemény: az első máriavölgyi mirákulumos könyv és irodalmi utóélete. Irodalomtörténet 80 (1999) 380–397. p.
  45. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Das erste Mirakelbuch von Mariatal (1661) und seine Wirkungsgeschichte. Simpliciana 21 (1999) 213–232. p.
  46. Tüskés Gábor: A római zarándoklatok és a szentévek. Vigilia 65 (2000) 82–91. p.
  47. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Magyarország – Mária országa. Egy történelmi toposz a 16–18. századi egyházi irodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények 104 (2000) 573–602.
  48. Gábor Tüskés: Schriftliche Folklore im 17. Jahrhundert. Fabula 42 (2001) 1–21. p.
  49. Gábor Tüskés: Imitation and Adaptation in Late Humanist Emblematic Poetry: Zsámboky (Sambucus) and Whitney. Emblematica 11 (2001) 261–292. p.
  50. Gábor Tüskés: Grimmelshausen-Übersetzungen ins Ungarische. Simpliciana 23 (2001) 275–301. p.
  51. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Magyarország – Mária országa. Egy történelmi toposz a 16–18. századi egyházi irodalomban. Vigilia 67 (2002) 17–25. p.
  52. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Marianische Landespatrone in Europa unter besonderer Berücksichtigung Ungarns. Jahrbuch für Volkskunde 25 (2002) 77– 102. p.
  53. Gábor Tüskés: Une exegèse janséniste oubliée de la fin du XVIIe siècle (Un chapitre de l’histoire de la littérature française traduite en hongrois). Neohelicon 29 (2002) 2, 39–62. p.
  54. Tüskés Gábor: Egylapos paraszti fametszetek a 18–19. században. Néprajzi Értesítő 85(2003), 93–113. p.
  55. Éva Knapp – Gábor Tüskés: Die Ikonographie des Königs Stephan I. des Heiligen in der Druckgraphik des 18. und 19. Jahrhunderts. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 2004, 69–78. p.
  56. Gábor Tüskés: „An den Brüsten des Mythos”: Zur Mythenrezeption in der ungarischen Literatur nach 1945. Neohelicon 31(2004), 2, 175–199. p.
  57. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Jacob Masen irodalomelméleti műveinek magyarországi hatástörténetéhez, Irodalomtörténeti Közlemények 108(2004), 139–154.
  58. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Jacob Balde magyarországi befogadás-történetéhez, Irodalomtörténeti Közlemények 108(2004), 568–583.
  59. Knapp Éva – Tüskés Gábor: A magyar nyelvűség programja a XVIII. századi egyházi irodalomban. Studia Litteraria 42(2004) = Tanulmányok a felvilágosodás korának magyar irodalmából, szerk. Bitskey István, Imre László, Debrecen, 2004, 7–39. p.
  60. Gábor Tüskés: Der Krieg bei Grimmelshausen im Spiegel der militärwissenschaftlichen Werke Miklós Zrínyis, Simpliciana 26(2004), 29–59.
  61. Tüskés Gábor: Esterházy Pál magyar nyelvű kegyességi művei, Limes, 18(2005), 3. sz. 49–59.
  62. Tüskés Gábor – Knapp Éva, E. S. és a Rózsakoszorú, Irodalomtörténeti Közlemények CIX(2005), 383–400.
  63. Tüskés Gábor – Knapp Éva, A magyarországi neolatin irodalom kutatása a 18. században, Irodalomtörténeti Közlemények CX(2006), 233–256.
  64. Éva Knapp – Gábor Tüskés, Ein lateinischer Rosenkranz-Hymnenzyklus für Kaiserin Eleonora (1635) und seine ungarische Adaptation, Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 2006, 103–114.
  65. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A magyar nemzetsors toposzai a német jezsuita drámában. Studia Litteraria, 45 (szerk. Bitskey I, Fazakas GT: Humanizmus, religio, identitástudat. Tanulmányok a koraújkori Magyarország művelődéstörténetéről, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó), 2007. 87–105.
  66. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Die ungarische Geschichte auf der deutschen Jesuitenbühne. Germanistische Studien (6) 85–141. (2007)
  67. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a német jezsuita színpadon. Irodalomtörténeti Közlemények CXI(2007), 343–387.
  68. Tüskés Gábor: A magyar Fortunatus-változatok. Irodalomtörténeti Közlemények CXII(2008) 129–166.
  69. Tüskés Gábor – Knapp Éva: A halál motívuma a magyarországi irodalmi emblematikában. Irodalomtörténeti Közlemények CXIII(2009) 131–163.
  70. Gábor Tüskés: Die ungarische Prosaübersetzung des Fortunatus. Germanistische Studien 7(2009) 7–39.
  71. Gábor Tüskés – Éva Knapp: Die ungarische Geschichte im lateinischen Jesuitendrama des deutschsprachigen Kulturraums. Archivum Historicum Societatis Iesu, 78(2009) 53–116.
  72. Tüskés Gábor: Mikes-problémák. Irodalomtörténeti Közlemények 114 (2010) 291–314.
  73. Gábor Tüskés: Deutsch-ungarische Kontakte auf dem Gebiet der Historia litteraria in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. Das achtzehnte Jahrhundert, 34 (2010), 1, 65–80. Klny.
  74. Tüskés Gábor: Hogyan jutott a Törökországi levelek kézirata Toldy Ferenctől Bartakovics Bélához Egerbe? Irodalomtörténeti Közlemények, 115 (2011), 412–428.
  75. Tüskés Gábor: Az új Mikes-kutatásokról. Magyar Tudomány, 172 (2011), 3, 299-307. http://www.matud.iif.hu/2011/03/08.htm
  76. Kiss Margit – Tüskés Gábor: A Mikes-szótár. Kutatási beszámoló. Magyar Nyelvőr, 135 (2011), 313-323. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1353/135304.pdf
  77. Mikes Kelemen és az európai felvilágosodás. Nemzetközi tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémián. Bevezető, Magyar Tudomány, 173 (2012), 258–264.
  78. Tüskés Gábor: A Törökországi levelek elbeszéléseinek forrásaihoz, Irodalomtörténeti Közlemények, 116(2012), 5, 483–507.
  79. Tüskés Gábor: Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Elemzésvázlat, Helikon, 58(2012), 593–612.
  80. Tüskés Gábor: A minőség meghatározásának problémájához a bölcsészettudományi alapkutatásokban, Magyar Tudomány, 174(2013), 563–574.
  81. Gábor Tüskés: Narrative Literature and the Reformation: Focal Points of an Interdisciplinary Discussion of the Scholarship, Hungarian Historical Review 2(2013), 141–177.
  82. Gábor Tüskés: Kelemen Mikes (1690–1761). Unbekannte Quellen zu den Erzählungen in den „Briefen aus der Türkei”, Jahrbuch für Volkskunde, 8 (2013), 145–172.

lexikonszócikk

  1. Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Hg. R. W. Brednich. Berlin – New York, Walter de Gruyter. Bd. 6. 1990. – Bd. 10. 2001.: 4 lexikoncikk.
  2. Marienlexikon. Hg. R. Bäumer, L. Scheffczyk. St. Ottilien, EOS Verlag: Bd. II. 1989. – Bd. VI. 1994.: 19 lexikoncikk
  3. Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1. – 3. k. 1994.: 12 lexikoncikk

könyvismertetés

Kb. 60 db különféle magyar és külföldi irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, művészettörténeti és néprajzi szakfolyóiratokban.

katalógus

  1. Tüskés Gábor: A felvilágosodás változatai 1750–1800. Kiállítás az egri Főegyházmegyei Könyvtárban 2008. október 9-31. / Diskurse der Aufklärung 1750-1800. Kabinettausstellung in der Bibliothek der Erzdiözese Eger 9.-31. Oktober 2008. Eger, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 2008. 35 l.
  2. Az ismeretlen Mikes. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kiállítása Mikes Kelemen halálának 250. évfordulóján 2011. május 3-tól október 13-ig. A katalógust írta és a kiállítást rendezte Knapp Éva – Tüskés Gábor. / Der unbekannte Mikes. Kabinettausstellung der Bibliothek der Erzdiözese Eger zum 250-jähringen Jahrestag des Todes von Kelemen Mikes 3. Mai- 13. Oktober 2011. Aussstellungskonzept und Katalog von Éva Knapp – Gábor Tüskés. ELTE Egyetemi Könyvtár Budapest – Eszterházy Károly Főiskola Eger, 2011, 44. (kétnyelvű kiadvány)

Tüskés Gábor publikációi az MTMT-ben